Mennyit együnk?

Aki erre a táplálkozásra tér át, annak mindig szem előtt kell tartania a természeti embernek vagy a paleolit kor emberének az életét, akik általában nem esznek sokat.

A nyugati stílusú falás, ami nálunk divat, hogy 5 fogásos ételt eszünk, ami után alig kapunk levegőt, és órákig ejtőzünk, hogy magunkhoz térjünk, 

ez náluk ismeretlen.
A paleolit táplálkozásnak része a mértékletesség

De miért mondjuk azt, hogy a paleolit táplálkozásban mindenki annyit ehet, amennyit akar?

A mai modern táplálkozás gabonafélékre épül, a nyugati ember táplálékának a felét gyorsan felszívódó szénhidrátok alkotják (lisztből készült ételek, burgonya, rizs, cukor, stb.), amelyek igen nagy kalóriasűrűségűek.

A gyorsan felszívódó ételek (azaz a magas glikémiás indexűek) gyorsan megemelik a vér cukorszintjét, de aztán gyorsan ki is ürülnek, ami éhségérzetet okoz és megéhezünk, eszünk, nassolunk.

A nagy kalóriasűrűségű és nagy mennyiségű ételből a szervezet zsírraktárakat épít fel.
Ezzel szemben a paleolit táplálkozásban nem fogyasztunk gyorsan felszívódó szénhidrátot: zöldségből, gyümölcsből és állati fehérjéből és zsírból áll, amiknek a kalóriasűrűsége alacsony.

Vagyis, ha dugig eszed magad zöldséggel, hússal, gyümölccsel, akkor sem tudsz elhízni, mert a degeszre tömött hasadban töredéke sincs annak a kalóriának, amit a nyugati étrend ugyanilyen tömegben tartalmazna.
Illetve ezeket az ételeket lassan emészti meg a gyomrod, tehát a vércukorszinted alacsonyabb marad és lassabban éhezel meg, nincs farkaséhség.

Ezért a paleolit táplálkozás nem, vagy sokkal kevésbé hizlal, mint a nyugati táplálkozás.
Persze, ha valaki itt is mértéktelenül eszik, akkor ezzel is lehet hízni.